A Szerb–Magyar Nőgyógyász Baráti Társaság régi gyö- kerekkel rendelkezik. A kezdeti kapcsolatokat Szontágh Ferenc professzor úr (1919. 08. 18. – 1975. 04. 15.), a Szegedi Tudományegyetem volt rektora és a Női Klinika igazgató- ja Vojin Šulović professzorral (1923–2008) alapozta meg. Tették ezt úgy, hogy a két ország rendezvényein kölcsönösen részt vettek, jó barátságot alakítottak ki nőgyógyászati szak- mai körökben. Tihomir Vejnovic és Bártfai György profesz- szor úr az országaink közötti baráti találkozókat, tudomá- nyos összejöveteleket és a barátságot több társaság képvisele- tében (Diczfalusi Alapítvány, Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság rendezvényei) szorosabbra fűzte, el- mélyítette a mintegy 35 közös rendezvény által.
2015-ben a Gyulai Törvényszék épületében megrendezett konferencián megalakult a Magyar–Szerb Nőgyógyász Baráti Társaság. A baráti társaság vezetője prof. dr. Bártfai György és prof. dr. Tihomir Vejnovic volt.
2019. június 21-én, Zentán, a Polgármesteri Hivatal dísz- termében megrendezett konferencia keretében tisztújításra is sor került. Bártfai György professzor úrnak megköszön- ték áldozatos munkáját, és a társaság vezetőinek prof. dr. Németh Gábort, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Általános Szak és Továbbképzési dékánhelyettesét, az SZTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanárát, szerb részről pedig a továbbiakban is prof. dr. Tihomir Vejnovicot, az Újvidéki Női Klinika tanszékvezető egyetemi tanárát választották meg. A Magyar–Szerb Nőgyógyász Baráti Társaság főtitkára magyar részről Dr. Párducz László PhD, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház Szülészet- Nőgyógyászat osztályvezető főorvosa, szerb részről Dr. Slobodan Živković, a Zentai Kórház Szülészet-Nőgyógyászati
Osztály osztályvezető főorvosa lett.
A tudományos kongresszus előadásai között prof. dr. Németh Gábor, a Társaság újonnan megválasztott elnöke hangsúlyozta: attól, hogy a határ két oldalán vagyunk, még egyformán gondolkozunk és barátként kezeljük egymást. Az előadásában a császármetszés jogi vonatkozásaiban elmond- ta, hogy Magyarországon 11-55% között mozog a császár- metszés arányszáma a különböző intézmények közt. 1985- ben a WHO az ideális császármetszési frekvenciát 15%-ra tet- te. Magyarországon ma átlagosan kb. 40% a császármetszések arányszáma. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a 15% feletti császármetszés-frekvencia nem javítja az anyai és a magzati morbiditási és mortalitási mutatókat.
A császármetszési arányszámok növekedésében szerepet játszó tényezők közt kiemelte, hogy egyre több a problémás terhes a kísérőbetegségektől. Az első terhességet vállalók élet- kora kitolódik, a szülő nők közt egyre több a korábban csá- szármetszésen átesettek aránya. Sokkal kevesebb kártérítési ügy van az elvégzett császármetszésekből, mint a nem elvég- zettekből. Egyetlen egy biztos ok a császármetszések arány- számának növekedésében az USA-ban – ez több közlemény- ből közismert – az, hogy félnek a szülészek a perektől, attól, hogy miért nem történt meg a császármetszés.
Kérdésként vetődik fel: Mindent megtett-e az orvos az adott helyzetben? Ha mindent megtett, vajon nagyobb lett volna az esély a baj elkerülésére?
A legnagyobb diagnosztikus tévedésre utaló műhiba, hogy nem időben döntöttek a császármetszés elvégzése mellett. Németh professzor úr elmondta, az okok között sok esetben a bírósági eljárásokban megtaláljuk, hogy nem végeztek meg- bízható CTG-észlelést, vagy nem megfelelően értékelték az okokat (dinamika, életkor, időtartam stb.).
„Magyarországon az évente induló kb. 400 műhibaper 30-40%-a szülészeti ok miatt indul, ezeknek háromnegyede az elmaradt császármetszés miatt van” – idézte professzor úr dr. Simon Tamás ügyvéd urat. Hangsúlyozta azt is, hogy alig ismert olyan per, amikor az anya a rajta elvégzett császármet- szést kifogásolta volna.
Dr. Tihomir Vejnović professzor, az Újvidéki Női Klinika igazgatója előadásában elmondta, hogy az utóbbi 20 évben ők is törekedtek az együttműködésre, így több mint 30 kon- ferenciát rendeztünk együtt. Az újvidéki klinikán 33%-os a császármetszési arányszám.
Megfigyelései szerint 20 évvel ezelőtt 6000 szülésenként fordult elő 1 placenta percreta miatti uterus exstirpáció. Az utóbbi években – a mintegy tizenötszörös növekedésnek kö- szönhetően – 757 szülésre jut egy lepénytapadási rendellenes- ség miatti méheltávolítás. A placenta percreta direkt össze- függést mutat a császármetszés technikájával. Előadásában azáltala kidolgozott műtéti technikát ismertette, amely kevesebb vérveszteséggel, rövidebb műtéti idővel és kevesebb, későbbi lepénytapadási rendellenességgel jár.
Dr. Virók Dezső PhD egyetemi docens, az SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológia és Immunbiológiai Intézet orvosa, a baráti társaság egyik alapító tagja – előadásában a gyakorlati nőgyógyászat aktuális problémájaként vetette fel, hogy a bolti forgalomban kapható hüvelyi gélek egyes típusai serkenthetik a Chlamydia trachomatis és Herpes Simplex 2 vírus szaporo- dását in vitro körülmények közt. Ez a jelenség felveti annak a lehetőségét, hogy ezeket a készítményeket célszerű lenne for- galomba hozatala előtt ilyen módon is tesztelni.
Dr. Slobodan Živkovic előadásában a zentai kór- ház nőgyógyászati osztályának tapasztalatait ismertet- te: a Mifepriston hatásait az életmódbeli panaszokat okozó endometriosis kezelésében.
A közös munka ez év november 15-én, Gyulán folytató- dik, bővebb információt erről hamarosan a www.crmedia. hu honlapon olvashatnak.
Dr. Párducz László PhD

Forrás: MAGYAR NŐORVOSOK LAPJA • 2019; 82: 154–155.